Ha szeretnél organikus forgalmat szerezni a Google találati listájából, akkor kritikus fontosságú, hogy legalább alap szinten megismerkedj a Google algoritmusával. Ugyanis ez az az eszköz, ami szabályozza, hogy egy-egy adott keresés során mely weboldalak jelennek meg.
Senki sem ismeri a pontos működését, de ma már nagyon sok tényezőt ismerünk, ami befolyásolja a működését és végső soron a találati listán elért helyezésünket.
Ebben a bejegyzésben megismerhetjük a Google algoritmusait, azok főbb változásait és néhány tényezőt, amelyet biztosan figyelembe vesz a Google.
Mi az a Google algoritmus?
Kezdjük az alapokkal. A Google algoritmusa olyan, mint egy összetett útmutató, amelyet a Google arra használ, hogy eldöntse, mely weboldalak felelnek meg legjobban az adott keresési lekérdezésre.
A Google algoritmusa gyakorlatilag szabályok és számítások összessége, amely weboldalak millióit vizsgálja át, majd rangsorolja ezeket.
Azonban az algoritmus nem statikus. A Google folyamatosan módosítja, hogy javítsa a keresési eredmények kiszolgálását. Ennek az algoritmusnak a megértése a SEO, avagy keresőoptimalizálás egyik alappillére.
Azt is fontos tudni, hogy igazából nem csak egy algoritmusról van szó (bár szinte minden SEO szakember egy algoritmusként hivatkozik rájuk az egyszerűség kedvéért), hanem sok kisebbről, amelyek együtt dolgoznak.
Mindegyikük a weboldal különböző aspektusait vizsgálja, például a szöveget, az arra mutató linkeket, a struktúrát, a felhasználói élményt és még sok mást. A céljuk kitalálni, hogy az egyes oldalak miről szólnak, és mennyire lehetnek hasznosak a kereső számára.
De miért is fontos ez számunkra? Nos, ha weboldalt, blogot vagy webáruházat üzemeltetsz, a Google algoritmusának megértése jelentheti a különbséget aközött, hogy megtalálnak-e, vagy láthatatlan leszel az interneten. Ez a kulcsa annak, hogy organikus forgalmat terelj weboldaladra, kapcsolatba lépj a közönségeddel, és végső soron növeld online jelenlétedet.
Hogyan működik a Google algoritmusa?
Alapvetően három tevékenység elvégzésével alakítja folyamatosan a rangsort a Google algoritmusa. Nézzük részletesebben ezeket a feladatokat.
Crawling, avagy feldolgozás
A Google folyamatosan pásztázza az internetet, percenként weboldalak tömegét nézi át. Küldetése, hogy új és frissített oldalakat fedezzen fel, amelyeket hozzáad a Google adatbázisához. Ez a folyamat magában foglalja a weboldalak meglátogatását, megismerését és más oldalakra mutató linkek követését.
De hogyan dönti el a Google, hogy mely oldalakat vizsgálja meg? Kifinomult algoritmusok segítségével határozza meg a feltérképezés gyakoriságát és az egyes webhelyekről lekérdezendő oldalak számát.
Olyan tényezők, mint a weboldal sebessége, a belső hivatkozások száma, valamint az, hogy a tartalom friss és releváns-e, mind szerepet játszanak. Kicsit olyan ez, mintha a termékek minősége alapján döntenénk arról, hogy melyik piacot látogassuk meg.
Indexelés
A következő lépés az indexelés. Miután a Google robotjai összegyűjtötték az összes információt, rendszerezniük kell azokat, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy könyvtáros rendszerezi a könyveket a könyvtárban.
Az indexelés során a Google elemzi az egyes oldalak tartalmát, megérti, hogy miről szólnak, és egy hatalmas adatbázisban tárolja azokat. Ez az adatbázis olyan, mint a Google receptkönyve, ahol minden olyan információt tárol, amelyre a keresési eredmények felütéséhez szüksége van.
Azonban nem minden oldal kerül indexelésre. A Google válogatja meg, hogy mi kerül az indexébe. Ha az oldalad duplikált, spam tartalmat, vagy kevés hasznos információt tartalmaz, előfordulhat, hogy kimarad az indexelésből. Éppen ezért fontos a felhasználó számára értékes tartalom előállítása.
Rangsorolás
Végül elérkeztünk a lényeghez: a rangsoroláshoz. Ez az a pont, ahol a Google algoritmusának tevékenysége láthatóvá válik. Amikor beírsz egy lekérdezést a Google keresőjébe, a rendszer átnézi a hatalmas indexét, hogy megtalálja a lekérdezéshez leginkább releváns, hasznos oldalakat. Mindezt a másodperc tört része alatt.
De hogyan dönti el a Google, hogy mely oldalakat mutatja meg először? Több mint 200 tényezőt használ az oldalak rangsorolásához. Ezek közé tartozik például a tartalom relevanciája a keresési lekérdezés szempontjából, a hivatkozások minősége, az oldal felhasználói élménye és még sok más tényező.

Melyek a legfontosabb rangsorolási tényezők?
A Google algoritmusa több száz, egyesek szerint több, mint ezer tényezőt vesz figyelembe az oldalak rangsorolásakor. Hivatalosan a Google szakemberei csak iránymutatásokat adnak a különböző elérhető leírások, útmutatók, interview-k során. Hiszen ha teljesen nyilvános lenne az algoritmus, akkor bárki bármilyen kifejezésre megszerezhetné a top pozíciókat.
Azonban vannak olyan faktorok, amelyek közismertek a szakmában, szóval koncentráljunk a legfontosabbakra.
Ezek közé tartozik a tartalom relevanciája és minősége, a mobilbarát jelleg, az oldal sebessége, a felhasználói élmény és a backlinkek. E tényezők mindegyike kritikus szerepet játszik abban, hogy az oldal hol helyezkedik el a keresési eredmények között.
A tartalom relevanciája és minősége a SEO tevékenység alapja. A Google preferálja az olyan tartalmakat, amelyek nemcsak relevánsak a felhasználó lekérdezéséhez, hanem mélységet, betekintést és értéket is nyújtanak. Nem arról van szó, hogy az oldalt kulcsszavakkal tömd tele, olyan tartalmakat kell létrehozni, amelyek rezonálnak a közönségre, és választ adnak a kérdéseikre.
A mobilbarát felépítés többé már nem opcionális. Mivel az internet felhasználóinak többsége mobileszközökön keresztül lép be a világhálóra, a Google nagyra értékeli a zökkenőmentes mobilos élményt nyújtó weboldalakat. Ez reszponzív kialakítást, gyors betöltési időt és könnyű navigációt jelent.
Az oldal sebessége egy másik kritikus tényező. Gyors tempójú világunkban senki sem szeret várakozni. A Google tudja ezt, és előnyben részesíti a gyorsan betöltődő webhelyeket. Egy lassú weboldal nem csak frusztrálja a felhasználókat, de rontja a jó helyezés esélyeit is.
A felhasználói élmény (UX) mindent magában foglal, a weboldal kialakításától kezdve a navigáció egyszerűségéig. A Google azt szeretné biztosítani, hogy a felhasználóknak pozitív élményt nyújtson a weboldalad, és egy jól megtervezett, felhasználóbarát webhely nagyobb valószínűséggel fog előkelőbb helyen szerepelni.
A backlinkek, avagy hivatkozások jó eszközei a weblap tekintélyének és hitelességének megerősítésére. Ha más, jó hírű, jó megítélésű weboldalak hivatkoznak a weblapodra, az a Google számára azt jelzi, hogy a tartalmad értékes és megbízható. Gondolj úgy minden egyes backlinkre, mint a weboldalad iránti bizalmi szavazatra.
Vitatott rangsorolási tényezők
A SEO világában gyakran folyik vita bizonyos rangsorolási tényezőkről és azok hatásáról a Google döntéseire. Az olyan tényezőket, mint a domain kora, a visszafordulási arány és a domain tekintély (domain authority) gyakran vitatják SEO körökben, nézzük ezeket.
A domain koráról például gyakran gondolják, hogy a rangsorolás egyik tényezője. Az elképzelés szerint a régebbi domainek megbízhatóbbak. A Google azonban jelezte, hogy bár a régebbi webhelyek a több tartalom és hivatkozás miatt nagyobb tekintéllyel rendelkezhetnek, maga a domain kora nem jelentős tényező.
A visszafordulási arány (bounce rate) egy másik vitatott téma. Ez azoknak a látogatóknak a százalékos aránya, akik egyetlen oldal megtekintése után hagyják el a weboldalt. Bár a magas visszafordulási arány azt jelezheti, hogy weboldal nem megfelelő valamilyen szempontból, a Google kijelentette, hogy ez nem közvetlen rangsorolási tényező. Az indoklás szerint egyes oldalak kielégítő választ adhatnak a felhasználó kérdésére anélkül, hogy tovább kellene böngésznie.
A domain tekintélyt (domain authority), a SEO szoftvercégek által kifejlesztett mérőszámot gyakran tévesen a Google rangsorolási tényezőjének tekintik. Bár hasznos eszköz egy weboldal backlink-profiljának felmérésére, a Google nem használja ezt a mérőszámot a rangsorolási algoritmusában. Fontos megjegyezni, hogy a domain tekintély egy iparág által létrehozott, nem pedig a Google által jóváhagyott mérőszám.

Az algoritmus-változások története
A Google algoritmusának gazdag története van változtatások terén, amelyek mindegyike a keresési élmény és a találatok minőségének javítását célozza. A kisebb finomításoktól a nagyobb átalakításokig ezek a frissítések alakították a SEO-t és azt, hogy hogyan közelítjük meg a weboldal-optimalizálást.
A Google algoritmus-frissítéseinek története a vállalat elkötelezettségét bizonyítja, hogy a legjobb keresési eredményeket nyújtsa. Minden egyes frissítés új kihívásokat és lehetőségeket hozott magával a SEO szakemberek számára. E változásokkal való lépéstartás kulcsfontosságú minden SEO szakértő számára.
Nézzük az elmúlt évek legfontosabb Google algoritmus frissítéseit.
Az alap algoritmus
Az alapalgoritmus az az alap, amelyre a Google keresési képességei épülnek. Ez különböző tényezők összetett keveréke, amelyek meghatározzák, hogy az oldalak hogyan kerülnek a keresési eredményekben rangsorolásra. Ez az alapalgoritmus a kiindulópontja a Google minden későbbi frissítésének és finomításának.
Az alapalgoritmus megértése olyan, mintha egy játék alapvető szabályait ismernénk. Az alapalgoritmus olyan tényezőket vesz figyelembe, mint a kulcsszavak relevanciája, a webhely tekintélye és a felhasználói élmény, hogy a felhasználó lekérdezéséhez a legrelevánsabb és legjobb minőségű találatokat határozza meg.
Az évek során az alapalgoritmus egyre kifinomultabbá és árnyaltabbá vált. A Google célja mindig is az volt, hogy a lehető legjobb keresési eredményeket nyújtsa, és az alapalgoritmus az az eszköz, amelyet ennek eléréséhez használ. Az alapalgoritmus mögött meghúzódó elvek megértésével a SEO szakemberek jobban hozzáigazíthatják stratégiáikat a Google előírásainak való megfeleléshez.
PageRank algoritmus
A Google társalapítójáról, Larry Page-ről elnevezett PageRank algoritmus volt a vállalat egyik első weboldalak rangsorolási módszere. Az 1990-es évek végén bevezetett PageRank forradalmi megközelítést jelentett a weboldalak fontosságának és relevanciájának meghatározására a rájuk mutató linkek minősége és mennyisége alapján.
A PageRank azon a feltevésen alapul, hogy minél több jó minőségű link mutat egy oldalra, annál fontosabb és relevánsabb lehet. Minden egyes linket az oldal tartalma iránti bizalmi szavazatnak tekintünk. Ez az algoritmus kulcsfontosságú tényező volt a Google korai sikerében, mivel lehetővé tette a keresőmotor számára, hogy pontosabb és megbízhatóbb keresési eredményeket szolgáltasson.
A web fejlődésével azonban a SEO szakemberek és webmesterek által alkalmazott taktikák is fejlődtek. Egyesek mesterséges linkhálózatok létrehozásával kezdték manipulálni a PageRanket, ami arra késztette a Google-t, hogy finomítsa és fejlessze az algoritmust, hogy ellensúlyozza ezeket a gyakorlatokat. Ma, bár a PageRank még mindig része a Google rangsorolási algoritmusainak, ez csak egy a sok figyelembe vett tényező közül.
Panda algoritmus
A 2011-ben bevezetett Panda algoritmus jelentős változást jelentett a Google weboldalak rangsorolásának megközelítésében. Ez a frissítés a gyenge minőségű tartalommal rendelkező weboldalakat célozta meg, mint például a gyenge, duplikált vagy plagizált tartalom, valamint a kulcsszavakkal való kitöltés. A Panda célja a keresési eredmények minőségének javítása volt azáltal, hogy megbüntette azokat az oldalakat, amelyek nem nyújtottak valódi értéket a felhasználóknak.
A Panda úgy működik, hogy különböző tartalmi tényezők alapján minőségi pontszámot rendel a weboldalakhoz. A jó minőségű, eredeti és hasznos tartalommal rendelkező oldalakat magasabb helyezéssel jutalmazza, míg a rossz minőségű tartalommal rendelkezőket hátrébb sorolja a keresési eredményekben.
A Panda-frissítés hatása jelentős volt, számos weboldal keresési rangsorában drasztikus változások következtek be. Arra kényszerítette a tartalomkészítőket és webfejlesztőket, hogy inkább a tartalom minőségére és értékére összpontosítsanak, mintsem arra, hogy az algoritmust alacsony minőségű tartalommal manipulálják.
Pingvin algoritmus
A 2012-ben bevezetett Pingvin algoritmus egy újabb jelentős lépés volt a Google keresési eredmények minőségének javítására irányuló erőfeszítéseiben. Ez a frissítés a manipulatív linkelési gyakorlatot folytató weboldalak büntetésére összpontosított, például linkek vásárlására vagy linkrendszerekben (PBN) való részvételre.
A Pingvin úgy működik, hogy elemzi a webhelyek linkprofilját, és olyan mintákat azonosít, amelyek mesterséges vagy manipulatív linkelési gyakorlatra utalnak. A természetellenes linkprofilokkal rendelkező oldalakat alacsonyabb helyezéssel büntetik, míg a természetes és jó minőségű linkprofilokkal rendelkező oldalakat jutalmazzák.
A Pingvin frissítés nagy hatással volt a SEO-iparágra, mivel megváltoztatta a linkek értékelésének és megszerzésének módját. Hangsúlyozta a linkek minőségi tartalommal és természetes eléréssel történő megszerzésének fontosságát, nem pedig mesterséges eszközökkel.
Hummingbird (Kolibri) algoritmus
A 2013-ban bevezetett Hummingbird algoritmus jelentős előrelépést jelentett a Google azon képességében, hogy megértse és értelmezze a felhasználói lekérdezéseket. Ez a frissítés javította a Google szemantikus keresési képességeit, lehetővé téve, hogy jobban megértse a lekérdezések hátterét és szándékát, és relevánsabb és pontosabb keresési eredményeket adjon.
A Hummingbird úgy működik, hogy a lekérdezésben szereplő egyes kulcsszavakon túl a teljes lekérdezés egészét veszi figyelembe. Ez lehetővé teszi a Google számára, hogy megértse a szavak mögött rejlő jelentést, és olyan találatokat adjon, amelyek pontosabban megfelelnek a felhasználó szándékának.
Mobile-first algoritmus
A mobilinternet-használat növekedésével a Google bevezette a Mobile algoritmust, hogy a mobilbarát weboldalakat előnyben részesítse a keresési eredményekben. Ez a gyakran Mobilegeddon néven emlegetett frissítés 2015-ben indult, és jelentős változást jelentett a Google rangsorolási kritériumaiban.
A Mobile algoritmus a weboldalakat a mobilhasználhatóságuk alapján értékeli, beleértve olyan tényezőket, mint a reszponzív megjelenés, a betöltési sebesség és a könnyű navigáció mobileszközökön. A jó mobilos élményt nyújtó weblapokatt magasabb helyezéssel jutalmazzák a mobilos keresési eredményekben, míg azokat, amelyek nem nyújtanak jó mobilos élményt, büntetik.
RankBrain algoritmus
A 2015-ben bevezetett RankBrain a Google alapvető algoritmusának része, amely gépi tanulást használ a keresési lekérdezések értelmezéséhez és a legrelevánsabb keresési eredmények megjelenítéséhez. Ez a frissítés jelentős előrelépést jelentett a Google számára a mesterséges intelligencia keresésben való felhasználásában.
A RankBrain a Google által a keresésekről és a keresési eredményekről gyűjtött hatalmas mennyiségű adat elemzése révén működik. Ezekből az adatokból tanul, hogy jobban megértse a nyelvi árnyalatokat és a lekérdezések mögött rejlő szándékot. Ez lehetővé teszi a Google számára, hogy pontosabb és relevánsabb találatokat adjon, különösen az összetett, vagy nem egyértelmű lekérdezések esetében.
Medic algoritmus
A 2018-ban megjelent Medic algoritmus jelentős hatással volt az egészségügyi és wellness-weboldalakra, valamint más, az életet érintő döntésekkel foglalkozó weboldalakra, például a pénzügyekre, a jogra és az oktatásra. Ez a frissítés hangsúlyozta a szakértelem, a hitelesség és a megbízhatóság (E-A-T) fontosságát a tartalomban, különösen az ilyen érzékeny területeken működő webhelyek esetében.
A Medic a tartalom minőségének és hitelességének, valamint a weboldal és szerzőinek tekintélyének értékelésével működik. Az erős E-A-T jeleket mutató webhelyeket magasabb rangsorolással jutalmazza, míg azokat, amelyek nem mutatnak ilyen jeleket, megbünteti.
BERT algoritmus
A BERT (Bidirectional Encoder Representations from Transformers) ugrásszerű fejlődést jelentett a keresések nyelvi árnyalatainak megértésében. Segített a Google-nek jobban megérteni a keresésekben szereplő szavak kontextusát, így pontosabban értelmezni tudta a keresések mögött álló szándékot.
A SEO szakma számára ez azt jelentette, hogy még inkább a jól megírt, felhasználóközpontú tartalmak létrehozására kellett összpontosítani, amelyek természetes és társalgási formában válaszolnak a konkrét lekérdezésekre.
Review content algoritmus
Ez a frissítés a keresési eredményekben megjelenő review jellegű tartalmak minőségének és hasznosságának javítására összpontosított. Ez alatt tipikusan az olyan weboldalakat értjük, melyek értékeléseket írnak bizonyos termékekről, vagy szolgáltatásokról.
A Google célja az volt, hogy előnyben részesítse az olyan értékeléseket, amelyek lényegretörőek, jól kutatottak, és a gyártó weboldalán elérhető információkon túlmenően mélyreható elemzést nyújtanak.
Ez a változás arra ösztönözte a weboldalakat hogy alaposabb, felhasználóközpontúbb értékeléseket készítsenek, amelyek potenciálisan szakértői véleményeket, mennyiségi méréseket és hasonló termékekkel való összehasonlításokat is tartalmazhatnak.
Helpful content algoritmus
Az elsősorban a felhasználók számára létrehozott tartalmak jutalmazására bevezetett Hasznos tartalom frissítés (Helpful content update) célja az volt, hogy csökkentse a főleg a keresőmotorokban való jó helyezés érdekében létrehozott tartalmak láthatóságát.
Ez a frissítés hangsúlyozta annak fontosságát, hogy olyan tartalmakat hozzunk létre, amelyek valóban a felhasználók igényeire és kérdéseire válaszolnak, nem pedig olyan tartalmakat, amelyek túlságosan SEO-optimalizáltak anélkül, hogy valódi értéket nyújtanának.

Mit lehet tenni, ha egy algoritmus frissítés negatívan érintette a weboldalamat?
Ha egy algoritmus-frissítést követően csökkenést észlelsz weboldalad organikus teljesítményében, fontos, hogy stratégiai megközelítést alkalmazz a helyreállításhoz. Ha hirtelen kapkodni kezdesz, akkor nem fogod tudni kiszűrni azt (azokat) a tényezőt, amely miatt a weboldalad hátrasorolta a Google algoritmusa.
Nézzük a legfontosabb teendőket ilyen esetben.
Elemezd a hatást: Használj olyan eszközöket, mint a Google Analytics, a Google Search Console, vagy az aHrefs, hogy megértsd, hogyan hatott a frissítés a weboldaladra. Keress mintákat a forgalmi változásokban, például bizonyos oldalak vagy kulcsszavak csökkenését.
Értsd meg a frissítést: A Google minden egyes algoritmusfrissítése a webhelyek bizonyos aspektusait célozza. Nézz utána a frissítés sajátosságainak, hogy megértsd, a Google mit helyez előtérbe, vagy mit büntet.
Vizsgáld meg weblapot: Végezd el weboldal alapos auditálását. Keresd a frissítéssel kapcsolatos problémákat, például a tartalom minőségét, a backlink-profilt, a mobilhasználhatóságot vagy az oldal sebességét.
Végezz javításokat: Az audit alapján kezdj el javításokat végezni weblapodon. Ez magában foglalhatja a tartalom frissítését vagy átírását, az oldal sebességének javítását, az oldal mobilbarátabbá tételét, illetve az alacsony minőségű linkek eltávolítását vagy letiltását.
Figyeld a teljesítményt: A változtatások elvégzése után szorosan kövesd nyomon weboldal teljesítményét. Az organikus forgalom helyreállítása időbe telhet, ezért légy türelmes, és továbbra is kövesd nyomon a történéseket az elemzéshez használt eszközök segítségével.
Maradj tájékozott: A SEO egy folyamatosan fejlődő terület. Maradj naprakész a Google legújabb frissítéseivel és a legjobb gyakorlatokkal kapcsolatban, hogy folyamatosan kiigazíthasd a stratégiádat.
Google algoritmus – Konklúzió
Összefoglalva, a Google algoritmusainak megértése kulcsfontosságú mindazok számára, akik sikeresek akarnak lenni a digitális térben. Ha lépést tartasz a változásokkal, a minőségi tartalomra összpontosítasz és kiemelkedő felhasználói élményt biztosítasz, azzal javíthatod weboldalad rangsorolását és láthatóságát. Ezáltal pedig organikus forgalomra tehetsz szert, amivel végső soron segítheted az üzleti céljaid megvalósulását.
Gyakran ismételt kérdések
Mi az a Google algoritmus?
A Google algoritmusa gyakorlatilag szabályok és számítások összessége, amely weboldalak millióit vizsgálja át, majd rangsorolja ezeket.
Hogyan működik a Google algoritmusa?
Alapvetően három tevékenység elvégzésével alakítja folyamatosan a rangsort a Google algoritmusa. Ezek a feldolgozás, indexelés és rangsorolás tevékenységek.
Melyek a legfontosabb rangsorolási tényezők?
Számos tényező befolyásolja a rangsorban betöltött helyünket. Többek közt a tartalom relevanciája és minősége, a weboldal mobilbarát kialakítása, vagy a felhasználói élmény.



