Ha vállalkozást akarsz indítani, akkor jó eséllyel van egy olyan ötleted, amit piacképesnek tartasz. Tehát tudod, hogy az adott termék, vagy szolgáltatás hogyan fog árbevételt és később profitot termelni. Ezt az árbevétel generáló folyamatot fogalmazza meg az üzleti modell.
Manapság rengeteg különböző üzleti modellel találkozhatunk a mindennapokban és az sem szokatlan, hogy egy vállalkozás több üzleti modellel is rendelkezik. Épp ezért érdemes lehet megismerni a népszerűbb üzleti modelleket. Hátha találsz egy-két olyan kategóriát ami új ötleteket generálhat vállalkozásod számára.
De mielőtt áttekintjük ezeket, nézzük meg hogy mit is jelent pontosan az üzleti modell kifejezés.
Mit jelent az üzleti modell kifejezés?
Az üzleti modell a vállalkozás terve arra, hogy hogyan fog bevételt és végső soron profitot generálni.
Én személy szerint ezekre a modellekre úgy tekintek, mint egy miniatűr üzleti tervre. Rövid összefoglaló változatban összefoglalja az abban leírtakat. Tehát néhány mondatban képes vagy átadni másnak a vállalkozásod központi mozgatórugóját.
Tehát az üzleti modellnek a következő kérdésekre kell választ adnia:
- Milyen terméket és/vagy szolgáltatást fogok értékesíteni?
- Milyen célcsoportok számára fogok értékesíteni?
- Milyen kiadásokkal kell számolnom?
- Hogyan fogok mindezek figyelembevételével profitot termelni?
Az üzleti modell megléte mind induló, mind már működő vállalkozások számára is kiemelten fontos, hiszen így mindig szem előtt lesz egy kijelölt módszer, amit követnünk kell. Emellett fontos időnként frissíteni az üzleti modellt, hiszen a piac nem állandó, új lehetőségek és veszélyek bármikor megjelenhetnek.
A leggyakoribb üzleti modell típusok
Rengeteg különböző üzleti modell létezik, én most a 15 leggyakrabban alkalmazott változatot gyűjtöttem össze. Nézzük ezeket.
Hagyományos kiskereskedelem
Ez biztosan ismerős. A klasszikus, értéklánc végén álló kiskereskedő, aki maga is jó eséllyel más közte és a gyártó közt álló kereskedőtől szerezte be a terméket. Ezt a terméket értékesíti valamekkora árréssel a végső felhasználó számára, ezzel szerezve profitot az eladott termékegységen keresztül.
Példa: Spar
E-kereskedelem
A kereskedelem, jellemzően kiskereskedelem azon formája, mikor a megrendelés internet keresztül jut el a fogyasztótól a kereskedőhöz. Ezek a megrendelések tartalmazhatnak hagyományos fizikai terméket, vagy info terméket, tehát fizikai megjelenéssel nem rendelkező terméket.
Példa: Amazon
Hagyományos termékelőállítás
Avagy más néven gyártás. Ez is egy közismert modell. A gyártó cég beszerzi a nyersanyagokat és további alapanyagokat, majd emberi és/vagy gépi erővel a munkafolyamat során készterméket állít elő ezekből. Leggyakrabban kereskedők számára értékesítenek, melyek végül eljuttatják a terméket a végfelhasználókhoz.
Példa: Toyota
White-label termékelőállítás
Más néven bérgyártás. Az előző kategória egy olyan változata, mikor a gyártó cég nem saját márkanév alatt értékesíti a terméket. Ehelyett a termék márka nélküli „nyers” változatát továbbadja egy másik félnek, így az üzleti partner a terméket saját márkanév alatt értékesítheti tovább.
Példa: Gildan
D2C – Direct-to-consumer
A termékelőállítás egy olyan formája, mikor a gyártó vállalkozás kizárja a köztes kereskedőt az értékláncból és közvetlenül értékesít a végfelhasználók számára. Tehát itt nincsen sem nagykereskedő, sem kiskereskedő közbeékelve. A gyár közvetlenül a fogyasztóval kommunikál.
Példa: Warby Parker
Subscription modell
Avagy feliratkozás alapú modell. Lényege hogy az ügyfél ismétlődő, jellemzően havi fix összegért cserébe kap havonta termékeket, vagy szolgáltatásokat. Tehát ez egy olyan modell, ahol a vállalkozás hosszú távú kapcsolat kialakítására törekszik.
Példa: Bokksu
SaaS – Software as a Service
A feliratkozás alapú modell egy online változata. SaaS alatt a feliratkozás alapú szoftvereket üzemeltető cégeket értjük. Tehát ezek olyan vállalkozások, melyek ismétlődő díjért cserébe teszik elérhetővé a szoftvereiket.
Példa: Adobe
Freemium
A freemium modellt is jellemzően a szoftvercégek alkalmazzák. Lényege hogy az általuk nyújtott szoftver legalább két különálló változatát teszik elérhetővé. Az egyik egy teljes, minden funkcióval ellátott verzió, ezért egyszeri, vagy ismétlődő díjat kérnek. A másik pedig egy korlátozott funkciókkal, de ingyenesen elérhető változat. Az üzleti modell fő mozgatórugója az, hogy igyekeznek a felhasználókat az ingyenes verzióból átterelni a prémium változatra.
Példa: Todoist
Marketplace vagy piactér
A piactér legfőbb feladata a kereslet összekötése a kínálattal. Tehát a piactér felületén termékeket, vagy szolgáltatásokat lehet kínálni. Itt a piactér számára az árbevétel a jutalékból és a felületen nyújtott extra szolgáltatásokból tevődik össze. Ilyen extra szolgáltatás például a kiemelt bejegyzések és hirdetési lehetőségek
Példa: eBay
Affiliate
Az affiliate lényege, hogy egy személy vagy vállalkozás más vállalkozások termékeit, vagy szolgáltatásait promotálja. Ezért a promócióért cserébe vagy fix összeget, vagy eladásonkénti jutalékot kap az adott személy, vagy cég.
Példa: Bármelyik social media influencer, aki termékeket reklámoz
Franchise
A Franchise egy olyan üzleti modell, ahol egy már működő üzleti tervet és módszertant értékesítenek tovább azzal a céllal, hogy a vállalkozást más földrajzi lokáción is elérhetővé tegyék. Elég változatos, hogy mi az amit biztosít a franchise tulajdonos és mi az amit a másik félnek kell biztosítania. A franchise tulajdonos itt jellemzően egyszeri és ismétlődő díjakat is kap.
Példa: McDonald’s
Razor blade, avagy borotvapenge modell
A gyártás és értékesítés olyan speciális formája, ami külön említést érdemel. Nevét arról a termékről kapta, amivel ez a modell életre kelt. A lényege, hogy két vagy több elemből álló terméket értékesít a vállalkozás. A termék egy része tartós, amit áron alul adnak el, például a borotva nyele. Emellett a másik része pedig eldobható és ezen az ismétlődő vásárláson kezdenek el egy idő után profitot termelni.
Példa: Epson (nyomtató és festékpatron)
Pay-as-you go
Fix, vagy ismétlődő díjak helyet az is előfordulhat, hogy a vállalkozás a használat mértéke alapján állít ki számlát. Persze egy alap díjat ebben az esetben is kiszabhat a vállalkozás, de jellemzően a használaton keletkezik a profit.
Példa: Bármelyik közmű cég
Pay what you can
Jellemzően non-profit vállalkozások és kisméretű, egyszemélyes vállalkozások esetén találkozni ezzel a modellel. Itt a vásárlón múlik, hogy mennyit fizet az adott termékért, vagy szolgáltatásért. Jellemzően van egy alsó limit, de felső viszont nincs. Így maga döntheti el, hogy mennyit is fordít a termékre.
Hogyan vázold fel a saját üzleti modelledet?
Nincs egy minden vállalkozásra ráhúzható módszer arra, hogy hogyan is érdemes felvázolnunk ezt a tervet, hiszen teljesen más alapokon működik egy B2B gyártó cég, egy e-kereskedelmi kiskereskedő és egy szoftvercég is.
Azonban vannak általános iránymutatások amelyek segítségedre lehetnek. Én alapvetően ezt a hat lépéses folyamatot szoktam követni, mikor új vállalkozásokkal dolgozom.
Probléma felvázolása: A legtöbb vállalkozás egy-egy viszonylag jól körülhatárolt probléma megoldására jött létre. Lehet hogy felismertél egy piaci rést, egy lehetőséget, amire még nem kínál senki megoldást, vagy nem megfelelő módon.
Célcsoport meghatározása: A problémával együtt meg kell határoznunk a célcsoportot is. Tehát azon társadalmi csoportot akiket első sorban célozni kívánunk a termékeinkkel és szolgáltatásainkkal.
A probléma megoldása: Ezen a ponton kell meghatároznod, hogy a korábban felvázolt problémát mivel és milyen módon fogod megoldani. Tehát milyen terméket, vag szolgáltatást fogsz kínálni.
Kihívások felvázolása: Az előző pontokra alapozva azt kell felvázolnod, hogy mi lesz szükséges ahhoz, hogy a probléma megoldását véghez vidd. Tehát mi kell ahhoz, hogy előállítsd a terméket, vagy szolgáltatást és ezt a terméket eljuttasd a fogyasztókhoz.
Monetizáció konkretizálása: Itt már minden adott ahhoz, hogy felvázold a monetizáció, tehát az árbevétel generálás módszerét.
A modell tesztelése: Ha kész a terv, akkor élesben is le kell tesztelned az életképességét. Érdemes amennyire lehet kis, de releváns mintán tesztelni, hogy megvalósítható-e egyáltalán az elképzelésünk. Ebben a fázisban még nagyon könnyen módosíthatsz az üzleti modelleden. Később erre már csak nagy ráfordításokkal tudsz sort keríteni.
Üzleti modellek – Végszó
Az üzleti modell megfogalmazása a vállalkozás profitábilitásához vezető út első lépcsője. Az üzleti vállalkozás egy komplex entitás, amely nem csak egyszerűen termékeket, vagy szolgáltatásokat értékesít. Épp ezért szükséges egy olyan tervre, amely a legfontosabb, a vállalkozás hosszútávú működéséhez vezető adatokat tartalmazza.
Profitábilisan működtethető üzleti modell nélkül egyetlen vállalkozás sem lehet hosszútávon sikeres. Épp ezért azt javaslom, hogy a modelled megfogalmazása legyen az egyik első teendő, mikor egy vállalkozás ötletet elkezdesz vizsgálni.
Mi az üzleti modell?
Az üzleti modell a vállalkozás terve arra, hogy hogyan fog bevételt és végső soron profitot generálni.
Milyen üzleti modellek léteznek?
Bejegyzésünkben 15 különböző modellt mutatunk be. Néhány ezek közül a hagyományos kiskereskedelem, a white-label gyártás, a SaaS, a freemium modell, a franchise modell és a piactér modell.