Tartalomjegyzék
Sokszor félreértésre ad okot vállalkozói körökben, hogy az árbevétel, haszon, és árrés kifejezéseket egymás helyettesítésére, gyakorlatilag szinonimaként használják. Pedig jelentős különbségek vannak a kifejezések közt és könnyen problémát okozhat, ha nem a megfelelő módon számítjuk ki valamelyik mutatószámot.
Ebben a bejegyzésben megismerjük az árrés, a haszon és az árbevétel közti különbségeket és hasonlóságokat, a kiszámításuk módját és további hasonló mérőszámokkal is foglalkozunk. Kezdjünk bele!
Az árbevétel jelentése
Az árbevétel a vállalkozás által értékesített termékek és szolgáltatások általános forgalmi adó nélkül számított ellenértéke.
A profit mellett ez a másik kiemelten fontos mérőszám egy vállalkozás életében. A legtöbb üzleti döntés meghozatalában szerepet játszik.
Azonnal látható, hogy nincs semmiféle levonás a megfogalmazásban, hiszen az árbevétel színtisztán egy olyan mutató, amiben csak a bevételek összességét vesszük figyelembe.
Ide szokták egyébként még sorolni az egyéb műveletek eredményeit is, például a pénzügyi bevételeket. Viszont alapvetően a vállalkozás által értékesített termékekre és szolgáltatásokra alapozva kalkuláljuk a fentiek szerint.
Példa: Ha bruttó 10 millió forintért értékesítettél az adott üzleti évben és az egyszerűség kedvéért mindig 27%-os áfa terhelte az eladásokat, akkor az árbevételed 7.874.016 forint volt, mert 7.874.016 * 1,27 = 10.000.000 Ft.
Mit jelent az értékesítés nettó árbevétele?
Főleg számviteli kimutatásokban lehet találkozni az értékesítés nettó árbevétele kifejezéssel. Nézzük miben különbözik ez a hagyományos árbevételtől.
Az értékesítés nettó árbevétele a kifizetett ellenértékek mellett a fizetési ígéreteket is figyelembe veszi, tehát megmutatja számunkra, hogy a vállalkozásunk mekkora összeget számlázott a vevői felé, attól függetlenül, hogy kifizették-e a terméket / szolgáltatást, vagy sem.
Példa: Ha az adott üzleti évben 10 millió forintért értékesítettél, viszont még csak 8 millió forintnyi ellenérték érkezett be, az értékesítés nettó árbevétele 10 millió forint mínusz forgalmi adó lesz, persze ha a fennmaradó 2 millió forintról már kiállítottad a számlát.
A Számviteli törvény szerint ez így hangzik:
Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét.
Az árrés jelentése
Az árrés a nettó beszerzési ár és a nettó eladási ár közti különbség.
Tehát az árrés az értékesítés után fennmaradó összeg, amiből a vállalkozás működéséhez kapcsolódó költségeket fedezzük.
Példa: Nettó 5 millió forint volt egy termék beszerzési ára, ezt a terméket nettó 6,5 millió forintért értékesítettük tovább, akkor az árrés nettó 1,5 millió forint.
A haszon jelentése
A haszon az egységnyi eladott termékre jutó nyereség.
A haszon az árrésnél eggyel kisebb kategória, hiszen az eladási árból levonva a beszerzési árat és az egységre eső költségeket kapjuk meg a hasznot.
Most hogy ismerjük a haszon jelentését egy másik számítást is alkalmazhatunk az árrés megállapítására. Ha a haszonhoz hozzáadjuk a költségeket, akkor megkapjuk az árrést.
Példa: Eladtál 5 terméket egyenként 1 millió forintért. A termékek beszerzési ára termékenként 400.000 forint volt, illetve az egy termékre eső költség 100.000 forint. Ebben az esetben az egy termékre eső haszon 500.000 forint. A teljes hasznod a tranzakción pedig 2.500.000 forint
A haszonkulcs jelentése
A haszonkulcs megmutatja, hogy az árbevétel mekkora hányada maga az árrés, tehát értékesítés után mekkora összeg marad a vállalkozásnál.
Először is tisztáznunk kell, hogy többféle haszonkulcsot is megkülönböztetünk. Leggyakrabban nettó és bruttó haszonkulcsról beszélhetünk.
Bruttó haszonkulcs esetében a nyereséget az előállítási költséghez viszonyítjuk.
Példa: 10.000 forintért vásárolsz meg egy terméket, majd 15.000 forintért értékesíted tovább. Így a bruttó nyereség 5.000 forint. Ezt el kell osztanunk a 15.000 forintos bevétellel, így kapunk 0,33-at. Ezt megszorozva 100-al megkapjuk, hogy 33,33%-os a bruttó haszonkulcsunk.
Nettó haszonkulcs esetén kicsit eltérő a helyzet, ugyanis itt a költségek egy szélesebb körét kell bevonni a számításba, például az adókat, vagy az értékesítéssel kapcsolatban felmerülő további költségeket.
Példa: 10.000 forintért vásárolsz egy terméket, majd 15.000 forintért értékesíted tovább. Viszont ebben az esetben a további költségként felmerül még 2.000 forint. Így a nettó nyereség már csak 3.000 forint. Ezt osztva a 15.000 forintos értékesítéssel, majd százzal szorozva megkapjuk, hogy 20%-os a nettó haszonkulcs.
Hozzáadott érték
Végül meg kell említenem a hozzáadott érték fogalmát is, hiszen szorosan kapcsolódik az előző kategóriákhoz.
A hozzáadott érték megmutatja, hogy egy vállalkozás mennyivel tudta megnövelni a beszerzett termék, vagy szolgáltatás árát, értékét az eladáskor.
A hozzáadott érték egy nagyon fontos kategória, hiszen ebből képződik az árrés, tehát ebből a különbözetből fedezzük a költségeket és ebből áll elő majd a haszon.
Példa: Egy terméket 100.000 forintért szereztünk be. A terméket 150.000 forintért adtuk el, azonban közben felmerül egy 20.000 forintos személyi jellegű költségünk. Ebben az esetben a hozzáadott érték 30.000 forint.
Összefoglalva
Könnyű elveszni a különböző számvitel és gazdasági kifejezések közt, főleg ha ennyi rokon értelműek. Remélem ez a kis üzleti szótár segítségedre volt abban, hogy kicsit könnyebben értelmezhetőek legyenek a különböző kifejezések jelentései.
Gyakran ismételt kérdések
Mit jelent az árbevétel?
Az árbevétel a vállalkozás által értékesített termékek és szolgáltatások általános forgalmi adó nélkül számított ellenértéke.
Mit jelent az árrés?
Az árrés a nettó beszerzési ár és a nettó eladási ár közti különbség.
